Harmóniában a Hold ciklusaival és fázisaival

Cobra az Ízisz istennő misztériumairól szóló bejegyzésében hivatkozott a holdciklusokra, melyeken keresztül kapcsolódhatunk az idő természetes ritmusához és ezáltal újjáéleszthetjük az Istennő misztériumait, elősegítve bolygónk felszabadítását. Ezért az alábbiakban egy vonatkozó szöveg fordítását közöljük, majd az évi 13 holdcikluson alapuló alternatív naptár-koncepciót ismertetjük.

Eredeti cikk: Tirra Hargrow
http://www.goddess-body-mind-spirit.com/Moon-Phases.html
Fordította: Len Névte

Kapcsolódj benső Istennődhöz: Hangolódj össze a holdfázisokkal

Miért olyan fontosak a holdfázisok?

Az egyik leghatásosabb módszer a Nagy Anyával való kapcsolódásra a tevékenységeink összehangolása a holdfázisokkal.

Láthatod, hogy amikor az istennői energiával dolgozunk, lényegében ciklusokra hangolódunk rá. Az istennői energia ciklikus - spirálként írható le az út, amely benső istennőnkhöz vezet.

 

Körbe, körbe: elképzelés/fogantatás és megvalósítás/szülés, gondoskodás és növekedés, majd elengedés és elmúlás/halál a végső szakaszban. Viszont, akárcsak a régi dalban, „minden körben egyre magasabbra, magasabbra”.

Tovább tanulunk, de egy magasabb szinten.

Tehát, beszéljünk a Hold fázisairól!

 AZ ÚJHOLD FÁZISA

Elsőként ott az újhold, amit (angolban – a ford.) sötét holdnak is neveznek. Ebben a fázisban a Hold nem látható a Földről, mert a nap nem világítja meg a felénk eső oldalát.

Ez az Istennő Ősanya aspektusának energiája. Ez az az idő, amikor megfogalmazzuk szándékunkat a holdciklusra. A szándékaid, vagy céljaid a magok és a benned lévő kreatív (teremtő) energia a termőtalaj, amelybe elülteted őket.

Az újhold időszaka nagyjából négy napig tart (az újhold pillanatát megelőző és követő kb. 2-2 nap – a szerk.) és ténylegesen meghatározza a holdciklus hátralevő részének tónusát, hangulatát. Minden, amit teszel, a körül az energia körül forog, amire az újhold idején fókuszálsz, ezért ez fontos időszak arra, hogy megalapozd az elképzelésedet, így használhatod a holdciklus hátralevő részét a megvalósítására.

Optimális, ha a személyes „hold-áramlásod” (ez utalhat egy bizonyos jóga-gyakorlatra – a ford.) ebben az időszakban zajlik.

 A NÖVEKVŐ HOLD FÁZISA

A következő a növekvő hold fázisa, ami nagyjából 14 napig tart és egyaránt magába foglalja a holdsarló és a félhold, az első negyed idejét. Ez az újhold és a telihold közti időszak. Ez Osun (avagy Oxum, Nyugat-afrikai, ill. Latin-amerikai istennő-alak – a ford.) holdciklusa, és főleg az elképzelésünk megvalósításához vezető munka ideje.

Oxum-ábrázolás

 Ebben az időszakban igazán fontos az energetika, ezért nagyon hasznos a kreatív (teremtő) vizualizáció, hogy magunk előtt lássuk a végeredményt és ugyanakkor átéljük célunk elérésének örömét.

Ha bármi olyan lakozik benned, ami nincs összhangban az elképzeléseddel, az felszínre jöhet ebben az időszakban. Ha nem tudsz túljutni az ellenálláson, akkor ezt jegyezd meg, és biztosítsd, hogy a fogyó hold idején elvégezd majd a szükséges feloldó rituálékat.

A növő hold szakaszának témái az elképzelés/fogantatás, a termékenység és az alkotás/teremtés. Az ebben a ciklusban elvégzett munkánk elősegíti az újholdkor elvetett szándék-magvaink gyümölcsözővé tételét.

A TELIHOLD FÁZISA

Ez az ünneplés ideje! Újholdkor meghatároztad a szándékaidat. A növekvő hold kreatív (teremtő) energiáját arra használtad, hogy szándékaidat a nem-fizikai tartományból a fizikaiba helyezd át. Most, a telihold szakasza az ideje annak, hogy világra hozd őket.

Mindig elámulok, hogy milyen sok célt sikerült elérnem anélkül, hogy úgy érezném, egy csomót kellett dolgoznom értük. Azáltal, hogy újholdkor hittel, bizalommal telve tűzöm ki céljaimat és átérzem a teljesítésük sikerét a növő hold alatt, lehetővé válik, hogy játszi könnyedséggel, kecsesen ússzak az árral, céljaim megvalósulása felé.

Az Anyaság és az Érzelmek Istennője uralja ezt a holdfázist, így ez idő tájt könnyen csaphatnak magasba az érzelmi hullámok, és ilyenkor könnyű világra hozni egy kisbabát. Ha a telihold szakasza alatt születtél, akkor könnyen lehetnek túláradó, kitörő, nehezen irányítható érzéseid telihold idején. Úgy tervezz, hogy nagyjából 3 napig tart (a telihold napja, és az azt megelőző, ill. követő nap – a szerk).
 

Oya-ábrázolás és Káli istennő mandalája

A FOGYÓ HOLD FÁZISA

Eleinte NEM szerettem ezt a holdfázist. Először is, az Átalakulás és a Halál Istennője, Oya uralja ezt a szakaszt, és kicsit féltem, hogy minek a halálát kéri majd.

De azért sem kedveltem, mert ténylegesen szükségessé vált szembenéznem azzal, ami gátolt a céljaim elérésében. Kénytelen voltam elköteleződni a korlátozó hiedelmeim és viselkedésmintáim feloldása, elengedése mellett, és újra próbálkozni az Új Holdciklusban.

Végül azonban ez vált az egyik kedvenc, legeredményesebb holdfázisommá. Egy ponton természetes módon feloldó, felszabadító, elengedő rituálékba és tevékenységekbe kezdtem, ahogy a Hold ebbe a szakaszba lépett.

Fölszámoltam a zűrzavart, kipucoltam az e-mail fiókomat és elkezdtem azon gondolkozni, hogy ezúttal melyik korlátozó hiedelemtől kívánok megszabadulni.

Ez az időszak afféle pihenővé vált, amikor felkészültem az új kezdetekre, amiket az újhold tartogat. Ez vált az időszakká, amikor inkább fordulok a Halál és az Átalakulás Istennőjéhez, mint bárki máshoz.

Sok neve közül bármelyiken hívhatnám őt, de különösen Oyára és Kálira szoktam fókuszálni. Amikor a saját korlátaim akadályoznak, mindig Oyához fordulok. Megkérem, hogy áramoljon keresztül rajtam és söpörjön ki belőlem mindent, ami akadályoz abban, hogy kapcsolódjak benső istennőmhöz.

Kálit a neve kántálásával hívom: Kali Ma, Om Kali, Kali Ma. Úgy találtam, hogy ez az ének segít eljutnom oda, ahol bátran szembe tudok nézni az életemmel, annak teljes valójában, hogy feloldjam, ami gátol és felkészüljek az újra.

Azt javaslom, hogy a fogyó hold kb. 11 napja alatt vess számot azzal, mi ment jól a korábbi fázisokban és melyek voltak a kihívások. Ha azonosítani tudsz egy viselkedésmintát, hiedelmet, vagy bármit, ami túlhaladott és többé nem szolgálja magasabb céljaidat (pl. túlzott azonosulás, kishitűség, félelmek, összehasonlítgatás, merevség, türelmetlenség, túlakarás és erőltetés stb – a szerk.), akkor végezz feloldó szertartásokat ebben a holdciklusban.

Egy erőteljes rituálé, amit használok: leírom a korlátozó viselkedésmintát, vagy hiedelmet egy darab papírra. Elkötelezem magam, hogy soha többé nem adom magam át neki, miközben széttépem a papírt. Általában elégetem, elásom, vagy a folyóba dobom. (Hé, lelkes környezetvédők, csak egy kis darab papírról van szó!)

Később, újholdkor elhatározom, hogy olyan hitet, vagy viselkedésmintát állítok a helyébe, ami segít az igaz utamat járni (pl. hála, önszeretet és önbizalom, megértés, elfogadás, szerénység, egészségesebb életmód stb – a szerk.).

Ahogy az elején is mondtam, ez egy ciklikusan ismétlődő folyamat, ami segít kiegyensúlyozottnak maradni és előre lépni. Ha semmi mást nem teszel, csak megfigyeled, hogy mi zajlik benned, ill. veled minden holdciklus alatt, valószínűleg fölfedezheted, hogy gyakran pont a megfelelő dolgot csinálod.

Ha rájössz, hogy nem, akkor képessé válsz ráhangolni magad, így a benső holdad a külső Holddal harmóniában áramolhat.

Az éppen aktuális holdfázist lásd itt.

A „kizökkent idő” és a 13 holdhónapon alapuló naptár

A sötét erők inváziója előtt, az Aranykorban az emberek egységben éltek a természettel és így a holdciklusokkal is. Ahogy életünk szinte minden aspektusát, az időszámítást is úgy alakították az elmúlt évezredekben, ill. századokban, hogy a lehető legjobban eltávolítsák az emberiséget ettől a harmóniától, mivel az ebből következő egyensúlytalanságok mind az ő malmukra hajtották a vizet.

A nyugati világban századok óta és ma már globálisan is használatos gregorián naptárat az arkhónok által irányított római katolikus egyház vezette be a XVI. századtól kezdve. Ez ugyan jobban összhangban van a Föld éves keringésével a Nap körül, mint elődje, az ókori római eredetű, 10 hónapot használó julián naptár volt (ahonnan pl. a hetes és a nyolcas sorszámot őrző szeptember és október elnevezések is erednek), de 12, változó hosszúságú hónapjával ez sincs szinkronban a természetes holdciklusokkal – mondhatni egy önkényes, mesterséges rendszer, ami a "Mátrixot" fenntartó tudatállapotot támogatja.

Több – egymástól csak apróbb részletekben eltérő - kidolgozott javaslat is létezik egy, a holdciklusokkal teljes összhangban lévő, 13 darab 28 napos holdhónapra épülő naptár bevezetésére, pontosabban az ilyen típusú időszámításhoz való visszatérésre. Az írott történelem előtti Indiában, Kínában és Dél-Amerikában is ilyet használtak, ahogy később pl. az óegyiptomiak, az amerikai őslakosok, vagy a kelta druidák is, de a 13-28-as naptár a mi civilizációnkban sem ismeretlen: a XX. század első felében kiterjedt naptárreform-mozgalom létezett, ami az 1990-es évektől éledt újjá.  

Ebben a rendszerben mind a 13 hónap egyaránt 28 napos, ami megegyezik a természetes ciklusokkal, mint a Hold, vagy a nők menstruációs ciklusai. Ugyanúgy 365 nap, illetve 52 darab 7 napos hét alkotja az évet, mint a jelenleg használatos naptárban, azonban az összes hónap pontosan 4 hétből áll, a hetek egyes napjai pedig minden hónap azonos napjaira esnek. Ha pl. minden hónap hétfővel kezdődik, akkor minden hónap első, nyolcadik, tizenötödik és huszonkettedik napja hétfőre esne, minden második, kilencedik, tizenhatodik és huszonharmadik napja pedig keddre, és így tovább. Természetesen a holdfázisokat is a lehető legtisztábban tükrözi az ilyen módon felépülő naptár: ha az év mondjuk a téli napfordulót követő első újhold napjával veszi kezdetét, minden hónap újholdkor indul és az újhold előtti napon ér véget.

Mivel 13x28=364, minden évben szükség van egy „extra” napra, amit „időn kívüli” napként is emlegetnek – az időzítésre vonatkozó különféle javaslatokban közös, hogy ezt globális ünnepnapnak tekintenék (pl. a béke ünnepének), illetve szökőévekben két ilyen napra is sor kerülne. Látható, hogy sokkal tisztább és átláthatóbb rendszer rajzolódik így ki:

„A naptár megváltoztatásának ez az elképzelése annyira egyszerű és ugyanakkor annyira forradalmi, hogy a legtöbben nem is érzékelik az erejét. Viszont, ha számításba veszed, hogy gyakorlatilag az összes létező intézmény a gregorián naptárba ágyazódik be, ez azt jelenti, hogy a szuverenitásukat (önállóságukat) szintén magában foglalja. A naptár megváltoztatása minden intézmény függetlenedését jelenti – mindennemű szuverenitást újra kéne tárgyalni az idő tekintetében.” (Jose Arguelles)